Bezárás
Hírek

Börtönnel büntetik a kiszivárogtatást Dél-Afrikában

A kormányon lévő dél-afrikai párt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) államtitkokról szóló törvénytervezetéről szavaztak kedden Fokvárosban. Az országgyűlés elfogadta a törvényt, amely széles jogkörrel ruházná fel az államot arra, hogy bizalmasnak vagy titkosnak minősítsen dokumentumokat.

A szabályozás, amely a kormány képviselői szerint nem ellentétes a 2000 óta érvényes információhoz való jogot népszerűsítő törvénnyel (PAIA) akár 25 év börtönbüntetéssel sújthatja azokat, akik minősített dokumentumokat tesznek közzé.

Dél-afrikai köztársaságbeli civil szervezetek és a média képviselői „fekete keddnek” nevezték a szavazás napját. A tervezetet még el kell fogadnia a nemzeti regionális tanácsnak (NCOP) is, ha ők elfogadják, akkor már csak az alkotmánybíróság tehet életbe léptetése ellen.

Videó egy októberi tüntetésről a tervezet ellen:

A BBC újságírója, Milton Nkosi hangsúlyozta cikkében, hogy Nelson Mandela pártjáról van szó. Az ANC ezzel a lépéssel szembe megy mindazzal, amit az apartheid elleni küzdelem során értek el. Nkosi szerint a fekete kedden továbbszavazott törvény az államfő Jacob Zuma (ANC) által korábban indított vizsgálat miatt született meg. A vizsgálat az 1999-ben vásárolt harci repülőgépek, tengeralattjárók és egyéb fegyverek ügyében zajlik. A BBC szerint Dél-Afrika apartheid utáni legnagyobb ilyen jellegű beruházásáról van szó. A korrupciógyanús ügyletbe maga Zuma elnök is belekeveredett, azonban az ellene emelt vádat ejtették. Mindeközben a kormány elkezdte átnyomni az államtitkokról szóló törvénytervezetet.

Milton Nkosi szerint a törvény igazi vesztesei az állampolgárok lehetnek, mert így korlátozható lesz az információhoz való jog, pedig ennek a jognak óriási szerepe volt az utóbbi években, amikor a különböző települések lakói próbálták számonkérni vezetőiket.

Az ötvenmilliós Dél-Afrikai Köztársaságban 2010-ben 2700 nemhivatalos település volt — ez azt is jelenti, hogy 1,2 millió háztartást számláltak a városokban és környékükön kialakult nyomornegyedekben. A kormány 1994-ben indított el egy programot, amely a nyomornegyedek felszámolását célozza meg, tulajdonképpen egy házépítési projektről van szó.  Az ottaniaknak egyáltalán nem mindegy, hogy mikor jutnak emberi méltóságnak megfelelő lakóhelyhez. A UNESCO 2007-es dokumentumfilmjében éppen azt mutatja be, mennyire fontos ezeknek a településeknek, ha élhetnek az információhoz való joggal, és a házépítéssel kapcsolatos tervekről kérhetnek ki információkat. A közérdekű adatok kikérése nélkül a helyi vezetőség nem erőlködik, hogy tájékoztassa az állampolgárokat. Van olyan, aki azt sem tudja, eljut-e valaha a háza közelébe az ivóvíz vagy sem. Az önkormányzatok dokumentumaiból kiderülhetnek a reménykeltő határidők, amiket aztán számon is lehet kérni a vezetőségen.

Források: BBC, ENSZMail&Guardian, ODAC, SouthAfrica.infoUNESCO

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom