Bezárás
Egyéb

Heti Mutyimondó: Dolgok, amikről kérdezni sem szabad Magyarországon

Miért éri meg az évszázad üzlete? Kivel utazgatott luxusszállodákban Lázár János? Miből vannak az ellenzék egyik vezetőjének bevételei? Egyre kevesebb dologról szabad kérdezni Magyarországon, ráadásul azok akarják megmondani, hogy mit szabad kérdezni, akiknek válaszoniuk kellene. Mong Attila heti lapszemléje.

Oszoljanak, nincs itt semmi látnivaló – lehetett hallani sokszor a késő Kádár-kor diktatúrájában a rendőröktől, persze általában olyankor, amikor igenis volt ott látnivaló, úgy is mint ellenzéki tüntetés vagy éppen letartóztatás. Negyedszázaddal később megint a hatalom birtokosai akarják megmondani, miről szabad kérdezniük az újságíróknak vagy a polgároknak: a paksi bővítés részleteitől Bajnai Gordon meggazdagodásáig, íme, néhány ilyen téma az elmúlt hét terméséből.

Lázár János utazásai
Mersz kérdezni? Kirúgatlak! A hírek szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár inkább kirúgatta az Origo.hu főszerkesztőjét, mert nem tetszett neki, hogy a lap a titokzatos külföldi útjairól kérdezte, amelynek során kétmillió forintot költött luxusszállodákra anélkül, hogy megmondta volna, pontosan milyen hivatalos tárgyalás tette szükségessé ezeket az utakat. A leváltott főszerkesztő sokat sejtetően sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta ezeket a feltételezéseket, a kiadóközleménye viccesen mellébeszélt, de az ügyről mindent elmond, ahogyan a szerkesztőség viselkedett. Előbb furcsa „sálingosított” címlappal tiltakozott, majd közleményt adott ki, aztán pedig több fontos munkatárs is felmondott. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár határozottan cáfolta azt, hogy nyomást gyakorolt volna a szerkesztőségre a neki kellemetlen cikkek miatt, a külföldi utakkal és a luxusszállodai éjszakákkal kapcsolatban pedig mondott egy eléggé hihetetlen magyarázatot arra, hogy miért fizette vissza inkább az utak költségét, ahelyett, hogy részleteket árult volna el arról, pontosan mit is csinált Olaszországban vagy Svájcban. Az Origót tulajdonló Magyar Telekom német anyavállalata, a Deutsche Telekom a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet külön kérdésére válaszolva végül azt hangsúlyozta, hogy mindez a magyar cég belügye, nekik ehhez semmi közük. Elég sokatmondó persze, hogy a megalakuló új kormányban Lázár felel majd az informatikáért is. Ezen a területen a kormány átfogó vidékfejlesztési informatikai fejlesztést tervez minden háztartásba a Deutsche Telekommal közösen. Az ügy miatt volt tüntetés is, az Átlátszó pedig megkapta és közzétette azt a hangfelvételt, amely az Origo.hu keddi viharos szerkesztőségi értekezletén készült. A felvételről kiderül, milyen az, amikor Magyarországon feltehetőleg politikai nyomásra kirúgnak egy főszerkesztőt. Az oknyomozó portálnak az esetről még a szovjet alkotmány is eszébe jutott, és a lap különböző blogjai is bőségesen tudósítottak a botrányról. Videó készült a főszerkesztő eltávolítása ellen tiltakozó tüntetésről. A Vastagbőr blog Lázár egyik évekkel ezelőtti ügyére emlékeztet, amely gyakorlatilag a mostaninak az előképe, miközben a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint ő soha nem gyakorolt nyomást a sajtóra. Ugyanezen a blogon lehet arról olvasni, hogy a közmédiában nem volt hír az első tüntetés. A második, hétfői tüntetésen az Index szerint több mint ezren vettek részt

Miből élnek, miből vagyonosodnak?
Nem nagyon szabad kérdezni a politikusok vagyonosodásáról sem. Érdekes kérdéseket feszeget például Bajnai Gordon bevételeivel, főleg pedig azok átláthatóságával kapcsolatban a Válasz. A lap szerint tavaly 51,4 millió forintos bevételre tett szert az ellenzéki politikus egyszemélyes tanácsadócége tavaly. Az Együtt frontembere luxemburgi, brit és francia infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó társaságoknak számlázott. Tavaly decemberben egyébként a Válasz egy interjúban szembesítette azzal a problémával Bajnait, hogy miközben az ellenzéki politika alakítója, ezekről a megbízásairól alig lehet valamit tudni. A politikus szerint viszont gyakorlatilag a megbízóinak kiléte nem tartozik a választókra. Szerintem viszont rohadtul igen. Az Átlátszót Mészáros Lőrinc vagyonosodása érdekelné, de a felcsúti polgármester vagyonnyilatkozatát csak „külsőleg” lehet megnézni, mert a jegyző szerint a nyilatkozat személyes adatokat tartalmaz, amelyeket ő nem oszthat meg, különösen azért nem, mert azok a végén még felkerülnének „adatbázisként értelmezhető online hírportálokra”. Közel hétmilliárd forintos vagyonával az ország 88. leggazdagabb emberéről van szó. A 444.hu szintén szeretne betekinteni Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatába, ők most másodfokon pert nyertek a titkolózó felcsúti önkormányzat ellen. Valaki egyszer csak eljut odáig, hogy megismerhesse, mit tartalmaz a dokumentum, amelynek már rég elérhetőnek kellene lennie a nyilvánosság számára. És ha már Felcsút: a Magyar Narancs arról ír, hogy alig volt valaki Mundiavocat bajnokság döntőjén, amit a Pancho Arénában rendeztek meg. A jogászoknak rendezett világbajnokság brazil-török meccsét pár százan nézték meg, azok is főként a játékosok rokonai és felebarátai voltak.

A nap legfontosabb korrupciós hírei immár rádión is. Hallgasd az Átlátszó Rádiót!

„Az évszázad üzlete”
A kormány szerint nem tartozik a polgárokra a paksi atomerőmű bővítésének ügye sem. 142 napja nem tudjuk, hogy megéri-e a paksi bővítés Magyarországnak – írja az Átlátszó abban a cikkében, amely összeszedi, mi történt az orosz-magyar atomerőmű-bővítési megállapodás január 14-i aláírása óta. Azóta az Országgyűlés – a hitelmegállapodás pontos tartalmát még nem ismerve – elfogadta a bővítésről szóló együttműködési megállapodást. Március végén aztán a hitelmegállapodást is aláírták, az új Országgyűlés megalakulása után pedig be is nyújtották az azt kihirdető törvényjavaslatot.  Így abban elvileg már teljes a kép, hogy mire vállalt a magyar állam évtizedekre meghatározó kötelezettséget. A lényeg azonban változatlan: a nyilvánosság továbbra sem ismerheti meg azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható lenne, megéri-e majd az országnak az évszázad beruházása és vele az évszázad hitelfelvétele. Közben kiderült persze, hogy Simicska bizalmasa viheti a paksi bővítést. A Népszabadság úgy tudja, a volt nemzeti fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné feladata lesz majd a Paksi Atomerőmű bővítésének felügyelete. Helyére, a miniszteri székbe Seszták Miklós kerül, az egyik leggazdagabb képviselőként számon tartott KDNP-s politikus.

A választási aláírások
Maradjon örökre titok, hogy hogyan éltek vissza a választópolgárok adataival az ajánlóíveken – ezt üzeni a Fidesz. Május végén ugyanis a TASZ több pert is megnyert azzal kapcsolatban, hogy a választási irodák nem akarták megmutatni a választópolgároknak, mely szervezet ajánlóívén szerepel az aláírásuk. A pereskedésre azért került sor, mert az ajánlások gyűjtésénél több pártnál is felmerült, hogy másolt ajánlóíveket adtak le. A választási csalások leleplezését most egy újabb lépéssel igyekszik megnehezíteni a Fidesz, írja a 444.hu. A Parlament már tárgyal arról a törvénytervezetről, amely mindössze néhány napot hagy meg az állampolgároknak arra, hogy ellenőrizzék, ki használta fel a személyes adataikat a jelöltállításnál. Így örökre titokban maradhat, kik éltek vissza az adatainkkal. Végre  egyébként nyomoz a rendőrség a választási eljárásban felbukkanó hamis ajánlószelvények miatt. Az ügyben feljelentést tevő Együtt-PM egyik vezetőjét hallgatták ki tanúként.

Üzenj Lázár Jánosnak egy jót és támogasd az Átlátszót havi rendszeres összeggel! 

Néhány további fontos olvasnivaló az elmúlt hétről:

Offshore cégnek fizetett a Kehi. A két éve hatályban lévő alaptörvény tiltja, hogy az állam nem átlátható hátterű cégnek fizessen közpénzből. Az Átlátszó a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ingatlan-szerződéseit vizsgálta meg, ezekből kiderült, hogy az állami elszámoltató szerv több százmillió forintot fizetett ki irodabérletként egy offshore hátterű cégnek.

Orbán embere. Az új fejlesztési minisztert a kormányfő emberének tartják, akinek lényegében az lesz a feladata, hogy Orbán akaratát végrehajtsa, főleg legfontosabb felelősségi körében, az uniós pénzek szétosztásánál.  A Figyelő részletes portréban mutatja be az új fejlesztési minisztert Seszták Miklóst, és azt jegyzi meg, hogy a kinevezésnek nem örül Simicska, akit a pártban a cikk szerint csak Louis-nak neveznek.

Autóbiztosítási trükk. A Blikk szerint közlekedési baleset miatt próbált trükközni a Nemzeti Választási Iroda vezetője. Pálffy Ilona tavaly decemberben Zuglóban karambolozott, előbb  sietősen, de írásban elismerte, hogy ő vezette a kocsiját és ő okozta a balesetet. Majd mégis a vétlen autóson próbálták behajtani a kárt.

Simicska még jobban teljesít. Harmadik éve vizsgálja a Kreatív magazin a Fidesz-közeli médiacégek gazdasági teljesítményét. Negyven milliárd forintos forgalom, több mint nyolc milliárd forint nyereség jött ki a tavalyi évre. A legjobban a Publimont közterületi médiacég teljesített, náluk a forgalom negyven, a nyereség hetven százalékkal nőtt egy év alatt.

Pintér nyomorúságos éve. A kormány honlapján kezdték közzétenni a kormánytagok 2013-ról szóló személyi jövedelemadó-bevallásait. Az Index szerint Pintér Sándornak nyomorúságos éve volt, de a belügyminiszternek valószínűleg most apadt el az egykori cége eladásából származó jövedelme, több mint 500 millió forinttal kevesebb jövedelme volt 2013-ban, mint az előző évben. Lázár kétmillió forint adót fizetett be tavaly.

A trafikbotrány után. Durván korrupciógyanús tanterem felújításokról ír a trafikbotrányt is kirobbantó egykori fideszes képviselő. Hadházy már korábban beszámolt arról, hogy Szekszárd 155 millió forint uniós pénzt költött egy kémia–fizika tanteremre. Hadházy szerint ez lehet a Fidesz „Zuschlag-ügye”, mivel szerinte egy „egész céghálózat állhatott fel az oktatásra szánt uniós pénzek kiszervezésére”.

Még 800 millió kormányközeli történelemre. Az Átlátszó arról ír, hogy újabb 800 millió forint jut az eddig is szépen kistafírozott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványnak.  A Schmidt Mária vezetése alatt működő alapítvány az összeget – a támogatást folyósító minisztérium szerint – most éppen „az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából rendezett centenáriumi ünnepségsorozat előkészületi munkáihoz kapcsolódó kiadásaira” kapta.

Őrizetben az egyik leggazdagabb román. Őrizetbe vették Dan Adamescut. A korrupcióellenes ügyészek szerint két részletben 20 ezer eurót adott két bírónak, hogy azok az üzletember egyik csőd szélére került cége elleni perben neki kedvező döntést hozzanak. Adamescu vagyonát a Forbes romániai kiadása tavaly 950 millió euróra becsülte.

Veszélyben a katari focivébé. A Sunday Times szerint ötmillió dollárba került Katarnak a 2022-es futball világbajnokság rendezési jogát elnyerni. A lap dokumentumokkal bizonyítja, hogy egy katari sportvezető kenőpénzt fizetett afrikai sportszövetségek vezetőinek, hogy támogassák a katari pályázatot. Még az is lehet, hogy a FIFA újra szavazni fog a rendezésről.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom